Village Camps 2011 « Sax155's Blog

Nagyon úgy néz ki hogy vége a szép időnek, legalábbis egy kis időre. Ugyanis esik az eső, s az előrejelzés szerint még esni is fog egy ideig. Csütörtök-péntekre mond napos időt, de az is olyan lesz, hogy esik, s néha kisüt a nap, vagy fordítva. Szerencsére elég gyorsan változik az időjárás, de fotós szempontból nem kellemes az esős idő, főleg hogy ma a Krimml vízeséshez megyünk (már megint…kezdem már unni, pedig gyönyörű a látvány), de legalább nem süt, s lehet úgy fotózni a vízesést, ahogy azt valójában kell.

A gyerkőcök nagyon jófejek, s nyugodtabbak, mint az előző csapat szerencsére. Egy csomó gyereket “meghóditottam” pedig nem is beszélek mindegyikkel, de egy mosoly mindent megold. De tényleg, elég csak rámosolyognom valamelyikre s már barátok is vagyunk, egyből közeledik. Egyik gyerek már meg is hívott magához Egyiptomba, hogy ha majd arra járok akkor szóljak neki, mert megvendégel, hát köszi, de szerintem ez nem mostanában fog bekövetkezni. Nah de most megyek is, mert már 10perce dolgoznom kellene, ooops.

Hello,

Nem sok időm van mostanában, s ez így is marad majd. Sajnos. Még rossz hír, hogy nem egyedül leszek a szobámban, hanem egy másik sráccal, ami viszont jó benne, hogy ő is “filmes” csávó, szóval ért a képekhez, post production-höz, magyarul segíteni tud, ha elakadnék a képekkel. Ma reggel meg is kértem, hogy majd tanítson meg pár technikát, amivel javíthatok a képeimen. Jófej csávónak tűnik, nem lesz gond, csak jobb lett volna ha saját helyem van, s reggelenként nem kell senkihez sem alkalmazkodni. De mindegy, ez van, ezt kell szeretni.
Tegnap jó nap volt végülis, délelőtt kicsit unalmas volt számomra mondjuk, mert már 3madszor hallgatom meg ugyanazt. A délután viszont jobb volt, elmentünk Stu-val bicikliket kölcsönözni, mert elmentünk az egyik közeli tóhoz, megnézni milyen lehetőségeink vannak ott, milyen játékokat lehet játszani, hol vannak a határok stb. A cangák amikkel mentünk, hát elég érdekeseb voltak, volt sima mountain bike, s volt 6 db elektromos bicaj. Sosem ültem még olyanon, s hát elég érdekes. Úgy viselkedik mint egy normál bicikli, csak van rajta egy kis motor, ami segít a hajtásban. Érdekes na. Odafele volt egy kis érdekesség, két counsellor (tanár) elveszett, s nem találtuk őket sehol sem, plusz telefon sem volt náluk. Minden összejött… Végül tovább hajtottunk a kijelölt cél felé, s megtaláltuk őket a tónál. Kiderült, hogy nem látták hogy hol hajtottunk le balra, s ők jobbra mentek, mivel nem láttak senkit, azt hitték hogy lemaradtak, s elkezdtek jobban tekerni, de nem értek minket utol, hogyan is, ha mögöttük voltunk…

Ez történt tegnap. Eddig a legizgalmasabb a hétfői napom volt, hiszen megint egy kis túrával kezdtem a hetet. Most nem Svájc volt az utam végállomása, hanem München. Ahogy Stu vasárnap mondta, “lehetőségem lesz kipróbálni a Megane-t holnap München felé”, de akkor még nem hittem neki. Aztán amikor hétfőn újra elmondta ezt, akkor már tudatosult bennem hogy mennem kell, s onnantól kezdve, másra nem is gondoltam csak a vezetésre. Az autó amúgy érdekes… Soha nem vennék ilyet az biztos. Egyrészt mert ronda, szerintem, másrészt meg ez a futómű életveszélyes..Előztem valakit, oly módon ahogy Alfával szoktam, vagy más AUTÓVAL, s kitört a hátulja, jó persze nem fordult keresztbe vagy ilyenek, csak éreztem h imbolyog az autó, s kicsit megijedtem, utána vissza is fogtam magam, csak autópályán hajtottam kicsit, németországban ugyanis legálisan lehet. Meg hát két Alfa is megelőzött akik gyorsabban mentek nálam, muszáj volt utánuk eredni kicsit, s felmérni mennyivel is mennek. Volt egy Spider, ami olyan 210-el lépegetett, de hát nem tudtam tartani a tempót a kis Renault-val, nem is nagyon akartam mert éreztem hogy nagy sebességnél is kicsit veszélyes. Még 150-nél is, ami azért szerintem 2011-ben elég érdekes.

Ennyit egyelőre, majd ha lesz még időm irok, I promise…